Csongrádi Települési Értéktár
Szabadidős programok
Ellés-Monostor

Adatok


Ismertető: Csongrádtól ÉNY-ra, a Tisza túloldalán, a pontonhídtól kb. 3 kilométerre A Bor-Kalán nemzetség monostora a XI. századtól a XVI. század közepéig állt fenn. Az első írásos emlék róla 1306-ból származik. Értékes régészeti lelőhely, de nem épült ki, mint idegenforgalmi nevezetesség. Ellésmonostort két oklevél is (1306,1326) ősi Bár-Kalán nemzetségi birtoknak mondja, ennek ellenére elég későn, 1306-ban említi először írott forrás.3 A nemzetség Ond honfoglaló vezér fiától, Etétől származtatta magát. A Kalán és a Bár kettős elnevezésre hiteles adat nincs, az oklevelekben a családtagokat hol az egyik, hol a másik nemzetségnévvel említik.4 A nemzetség közös őse Karácsonyi szerint a 12. század első felében élhetett.5 Először Baranya megyében, Szekcső és Mohács között települtek le, legrégibb birtokszerzeményük Szer és környéke, valamint a Csongrád és Alpár között fekvő terület volt.6 A Bár-Kalánok birtokait a 12. század végéről, Anonymus felsorolásából ismerjük (amit okleveles adatok is alátámasztanak): az Alföldön, Szer és Alpár között - Szer, Tömörkény, Ellés, Alpár egy része, valamint Szeg, Körtvélyes, Vásárhely Csongrád megye), Ikerhalom és Koxol (egykori Csanád vagy Torontál megye), Szekcső, Baár, Csele, Jenő, Nana.7 Magáról a nemzetségről először a 12. század második feléből Kalán püspökkel, „a nemzetség nagyra emelkedésének egyik szerzőjével" kapcsolatban olvashatunk. 1183-tól 1218-ig említik az oklevelek, ő maga 1150 táján születhetett. 1181-1183 között III. Béla király kancellárja volt, 1187-1188-tól 1218-ig pécsi püspök; 1193-1194-ben Horvát- és Dalmátország kormányzója volt.8 A Bár-Kalán nemzetség a. 12. század végén,9 de legkésőbb a tatárjárás előtt10 öt ágra oszlott (a hatodik az egyházi pályát választó Kalán püspök volt). Ezek közül I. Izsép ágából származtatható az Ellési/Ellősy család, amely annak legidősebb hajtása volt.11 Karácsonyi az 1265-1267 között kelt oklevelekben szereplő II. Istvánt (I. Baár/Bor dédunokáját) tartja a család ősének.12 Az Ellésiek birtokai voltak: Ellés, Márna, Szelevény, Bökény, Tőke - egymással szomszédos területek, valamint Szer, Pétermonostora, Szentandrás (ma Dóc), Anyás, valamint Sód és Körtvélyes. 1413-tól Szebény, Émen és Tótfalu birtokokat (Baranya megye) felesben az Ellési és a Szeri Pósa család kapta. 1501-ig bizonyosan az Ellési család leszármazóinak kezén voltak.

Képek