Csongrádi Települési Értéktár
Kubikos tevékenység Kubikos tevékenység

Kubikos tevékenység

 

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: kulturális örökség     

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: A kubikosság ott alakult ki a leginkább, ahol a legnagyobb küzdelem folyt a vizek ellen, s a parasztság tagozódása is a leggyorsabb volt. Ezen területek közé tartozott Csongrád is.

Értéktár megnevezése: települési           

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A 19. század közepétől egyre nagyobb hatékonysággal sikerült megküzdeni az ármentesítés, csatornázás, út- és vasútépítés feladatával. E kor szülötte a kubikos, olyan vándormunkás volt, aki egyszerű kézi eszközökkel nagy mennyiségű földet mozgatott meg. A kubikosság egyik legfontosabb kutatója Katona Imre, csongrádi születésű néprajzkutató volt. A kubikos tevékenység akkor terjedt el, amikor a gátépítéseket már társulatok végezték bérmunkában. A megmozgatott föld mennyiségének meghatározására szolgált a kubik, ami 6,86 m3 föld volt. A jobbágyság megszűnése után bőséges és olcsó munkaerő állt rendelkezésre a gátépítésekhez, folyószabályozásokhoz.

Csongrád kubikos város volt. A nincstelenség az akkori rendszer ellen lázította az embereket. A kubikos, napszámos családok a város több részén éltek, de a város főterén, a Kossuth téren működő piacon 200-300 kubikos ember is összegyűlt; várták, hogy elhívják őket napszámba, miközben politizáltak. A belvárosi (korábbi nevén belsővárosi) kubikosokat két boltos teleltette ki. (Adott hitelben élelmet és a háztartásban szükséges árut.) Ahogy kitavaszodott, és munkások el tudtak menni vidékre dolgozni, a tisztességes emberek kezdték megadni a tartozásukat. Helyben a háború előtt nem volt számukra munka. A város, a mérnöki hivatal néhány embert hívott be alkalmi, egy-két napos, vízelvezető, aknatisztító munkára. A kubikosok tavasszal elmentek, őszig vidéki munkán dolgoztak. Ha elfogyott a munkájuk, a pénzük, akkor esetenként hamarabb, már egy hónap múlva is hazajöttek. Mikor elindultak, szerszámukat, a lapátot, az ásót és a talicskát vitték magukkal. Egy köbméter földet 15-16 talicskával lehetett elhordani. A kubikosok általában csatornamunkát végeztek uradalmukban és vízgazdálkodási társulatoknál. A Horthy-rendszerben önellátók voltak. Munkahelyükön sátrat építettek. Befedték szalmával, gallyal. Ezeket a szálláshelyet 2-3 napos eső már tönkretette.

Indoklás az értéktárba felvétel miatt:

A csongrádi kubikosok messze földön híresek voltak, hiszen a lakosság számarányához képest itt voltak a legtöbben. Móricz Zsigmond Úri muri című regényében is említést tesz róluk.

Tiszteletükre állították 1979. augusztus 11-én Tóth Béla szobrászművész által készített Kubikos szobrot a Hunyadi téren. A szikár alakú kubikost korhű öltözetben, ásóval, talicskával ábrázolta a művész, mely Csongrád egyik jelképévé is vált.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

BALÁZS GYÖRGY: A csongrádi kubikosok a Horthy-korszakban 1920-1944 (Oppidum 2008) 7-48.

BALÁZS GYÖRGY: A Csongrád megyei kubikosok helyzete és a földmunkások mozgalma a II. világháború idején. 1982. TLMNA 149-2008 (TLMNA = Tari László Múzeum Néprajzi Adattára)

BALÁZS GYÖRGY: Földmunkások, kubikosok helyzete és mozgalmai Csongrádban 1925-1929. MFM 1976-77/1, 387-417. TLMNA 62-2008. (MFM = Móra Ferenc Múzeum Évkönyve)

BALÁZS GYÖRGY: Országos kubikos kongresszus Csongrádon 1939 februárjában. TLMTA 139-2001, 148-2008. (TLMTA = Tari László Múzeum Történeti Adattára)

BORBÁS LAJOS: Közkatonák. Táncsics Könyvkiadó. Budapest, 1972. A szerző többek között Csongrádon átélt kubikos élményeiről ír.

BOROSS LAJOS: Beszámoló a csongrádi kubikoskongresszusról. 1939. Néprajzi Múzeum Adattára. Jelzés nélkül.

ESZENYI LÁSZLÓ: Napszámos, kubikos, majd az első csongrádi mezőgazdasági termelőszövetkezet párttitkára – Maszlag Lajos önéletírása (Mozaikok 1983) 48-53. (Mozaikok = Mozaikok Csongrád város történetéből c. kiadvány)

KÁDÁR IVÁN /szerk./: A munkásosztály helyzete a Horthy-rendszer idején. Adalékok. Bp. 1956. Szarka Ödön jelentését idézi a csongrádi kubikosok gyermekeinek alultápláltságáról. 234.

KATONA IMRE: A déltiszai kubikosság . Bp. 1954. Kézirat, a szerző tulajdonában.

KATONA IMRE: A kubikosélet szólásai. Magyar Nyelvőr LXXXIV (1960), 206-211.

KATONA IMRE: A magyar kubikosok élete. Budapest, 1957.

KATONA IMRE: Az agrármozgalmak ösztönössége – a kubikosmozgalmak tudatossága (Kísérlet a szájhagyományozott emlékanyag történeti felhasználására). Tiszatáj XX (1966), 7. szám 576-578.

KATONA IMRE: Munkaidő és teljesítmény kubikosmunkán (1850-1945). Agrártörténeti Szemle V (1963), 409-420.

KATONA IMRE: Társulati és vállalkozói rendszer, kubikos munkavállaló szövetkezetek, különös tekintettel Csongrád megye földmunkásaira (Mozaikok 1984) 61-69.

KISS LÁSZLÓ: Adalékok a tiszántúli kubikosok gazdasági helyzetéhez az ellenforradalmi Magyarországon /1920-1944/. Párttörténeti Közlemények / /1960./ Csongrádi adatok: 124, 132, 134, 135, 137, 140, 141, 142, 153, 154.

OLÁH LÁSZLÓ: Tekintélyes emberek. Elbeszélések. Bp. 1952. Válogatás a csongrádi, kubikos családból való szerző elbeszéléseiből.

Csongrádi kubikostalálkozó forgatókönyve, pontozása, leírása 1982. TLMNA 150-2008.

DARVAS JÓZSEF: Országúton, városon. Bp. 1960. Csongrádi kubikosok a Teleki téren 1936-ban, 144-145.

FEKETE MIHÁLY: A csongrádi országos kubikostalálkozó forgatókönyve, a szellemi vetélkedő kérdései. Kézirat, 1982. TLMNA 128-2008.

KATONA IMRE: A csongrádi kubikosság. Honismeret, 1996/3.

KATONA IMRE: A kubikosok táplálkozása, különös tekintettel Csongrád földmunkásaira (Mozaikok 1979) 134-166.

KATONA IMRE: A magyar kubikosság. Bp. 1957. A legtöbb adat a csongrádi és a szentesi kubikosokra vonatkozik.

KATONA IMRE: Magyar kubikosdalok. = Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Évkönyve az 1952-53. évre. Szerk.: Kardos Tibor. Bp. 1953. 358-415. Csongrádi kubikosdalokat is közöl.