Csongrádi Szent Rókus templom
A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: épített környezet
A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Csongrád belvárosi részének nyugati felében, a Szent Rókus téren
Értéktár megnevezése: települési
A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:
Csongrád legrégebbi épen maradt épülete (természetesen sokszori átépítés után, a szentélyt a törökök alakították ki dzsáminak, az épület az 1542-es megszállás előtt néhány évtizeddel épülhetett keresztény templomnak).
Csongrád legrégebbi épen maradt épülete a török 1542-es megszállása előtt néhány évtizeddel épülhetett keresztény templomnak. Minden bizonnyal a templom a 17. században dzsámiként szolgált a török uralom idején, melyet később, a 18. században visszaépítették eredeti funkciójának megfelelően. A török kiűzése után katonai raktárnak használták, majd Csongrád földesura, Schlick Lipót átadta az épületet 1722-ben egyházi célokra.
A hitéletet a törökök alatt ferences barátok, később licenciátusok igyekezték fönntartani. 1704-ben Dvornikovich Mihály váci püspök visszaállította a régóta szünetelő plébániát, és vezetőjévé Goricsánszky Lászlót nevezte ki. Az első plébánost egy nádból készült, Szent István tiszteletére emelt kápolna várta. Ezt 1706-ban lerombolták, s helyére fából készült, zsindelytetős, kőoszlopos templomocskát emeltek a mai Szent Rókus tér 4. sz. ház udvarán. Ez az épület 1709-ben leégett.
A templomot 1784 óta hívják Szent Rókus templomnak, mivel a mai Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola helyén álló Szent Rókus kápolnát ebben az évben elbontották, s oltárképét a belvárosi templomnak adták.
A mai templom belsejében megtekinthető Szent Rókust ábrázoló oltárképet Körvey György festette 1869-ben. A szentély olajfestménye Mária mennybemenetelét idézi.
Két mellékoltár helyezkedik el a hajóban, az egyiket gr. Károlyi Sándor titkára, Linker Mihály állíttatta faragott családi címerrel, a másik Szent Anna oltára. 1947-ben készültek el Borsa Antal és Endrédy György mennyezetképei, amelyek a csongrádi emberek életét mutatják be. Az egyiken halászokat, kubikosokat Máriával és a Nagyboldogasszony templommal, a másikon Jézust látható, a Szent Rókus-templom előtt fiatalokkal, aratókkal. Orgonája 1926-ban felszerelt Angster típusú. Tornyának alapjait 1808-ban rakták le, szentélyét valószínűleg egy török kori nyolcszögletű épület maradványaira emelték.
A templom előtt álló barokk szobor Máriát ábrázolja halott fiával.
Napjainkban a barokk templom szintén Szent Rókusról elnevezett téren áll.
Indoklás az értéktárba felvétel miatt:
Csongrád legrégebbi épen maradt épülete (természetesen sokszori átépítés után), nyolcszögletű szentélye a török kori dzsámi alapjait őrzi. A barokk templom Csongrád egyik jellegzetes épülete, mely őrzi a város régi arculatát.
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):
DUDÁS LAJOS: Templomaink – 1. Belsővárosi, Szent Rókus templom, Csongrád újság 1990. november 9. 4.
GÁT LÁSZLÓ: Csongrádi útikalauz (2006, kiadja: Kálmán Imre) 161-163.
NAGY GÉZA BALÁZS: A csongrádi Szent Rókus, Szent Sebestyén és Szent Rozália tiszteletére szentelt kápolna történeti dokumentációja (Szentes 2008. Kézirat. Csongrád Megyei Levéltár Csongrádi Levéltárában. Helytörténeti Tanulmányok, kéziratok. 84. sz.)