Értéktár
Csongrádi Szent Rókus templom

Csongrádi Szent Rókus templom

 

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: épített környezet

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Csongrád belvárosi részének nyugati felében, a Szent Rókus téren

Értéktár megnevezése: települési           

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Csongrád legrégebbi épen maradt épülete (természetesen sokszori átépítés után, a szentélyt a törökök alakították ki dzsáminak, az épület az 1542-es megszállás előtt néhány évtizeddel épülhetett keresztény templomnak).

Csongrád legrégebbi épen maradt épülete a török 1542-es megszállása előtt néhány évtizeddel épülhetett keresztény templomnak. Minden bizonnyal a templom a 17. században dzsámiként szolgált a török uralom idején, melyet később, a 18. században visszaépítették eredeti funkciójának megfelelően. A török kiűzése után katonai raktárnak használták, majd Csongrád földesura, Schlick Lipót átadta az épületet 1722-ben egyházi célokra.

A hitéletet a törökök alatt ferences barátok, később licenciátusok igyekezték fönntartani. 1704-ben Dvornikovich Mihály váci püspök visszaállította a régóta szünetelő plébániát, és vezetőjévé Goricsánszky Lászlót nevezte ki. Az első plébánost egy nádból készült, Szent István tiszteletére emelt kápolna várta. Ezt 1706-ban lerombolták, s helyére fából készült, zsindelytetős, kőoszlopos templomocskát emeltek a mai Szent Rókus tér 4. sz. ház udvarán. Ez az épület 1709-ben leégett.

A templomot 1784 óta hívják Szent Rókus templomnak, mivel a mai Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola helyén álló Szent Rókus kápolnát ebben az évben elbontották, s oltárképét a belvárosi templomnak adták.

A mai templom belsejében megtekinthető Szent Rókust ábrázoló oltárképet Körvey György festette 1869-ben. A szentély olajfestménye Mária mennybemenetelét idézi.

Két mellékoltár helyezkedik el a hajóban, az egyiket gr. Károlyi Sándor titkára, Linker Mihály állíttatta faragott családi címerrel, a másik Szent Anna oltára. 1947-ben készültek el Borsa Antal és Endrédy György mennyezetképei, amelyek a csongrádi emberek életét mutatják be. Az egyiken halászokat, kubikosokat Máriával és a Nagyboldogasszony templommal, a másikon Jézust látható, a Szent Rókus-templom előtt fiatalokkal, aratókkal. Orgonája 1926-ban felszerelt Angster típusú. Tornyának alapjait 1808-ban rakták le, szentélyét valószínűleg egy török kori nyolcszögletű épület maradványaira emelték.

A templom előtt álló barokk szobor Máriát ábrázolja halott fiával.

Napjainkban a barokk templom szintén Szent Rókusról elnevezett téren áll.

 

Indoklás az értéktárba felvétel miatt:

Csongrád legrégebbi épen maradt épülete (természetesen sokszori átépítés után), nyolcszögletű szentélye a török kori dzsámi alapjait őrzi. A barokk templom Csongrád egyik jellegzetes épülete, mely őrzi a város régi arculatát.

 

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

DUDÁS LAJOS: Templomaink – 1. Belsővárosi, Szent Rókus templom, Csongrád újság 1990. november 9. 4.

GÁT LÁSZLÓ: Csongrádi útikalauz (2006, kiadja: Kálmán Imre) 161-163.

NAGY GÉZA BALÁZS: A csongrádi Szent Rókus, Szent Sebestyén és Szent Rozália tiszteletére szentelt kápolna történeti dokumentációja (Szentes 2008. Kézirat. Csongrád Megyei Levéltár Csongrádi Levéltárában. Helytörténeti Tanulmányok, kéziratok. 84. sz.)

 

Portal24 © 2011 Monguz Kft.
Powered by Liferay